|
Érzelmi intelligencia képzés pedagógusoknak!
A képzés célja a pedagógusok számára elérhetőbbé tenni és az iskolai élet keretén belül gyakorlatba ültetni az érzelmi intelligencia fejlesztésével kapcsolatos és a fejlesztést megalapozó elméleteket. Helyszín: Teleki Oktatási Központ Idõpont: 2010. május 28–30. Jelentkezni rövid szakmai önéletrajzzal az
This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it
címen lehet, 2010. május 27-ig. A képzés ingyenes, a Szülõföld Alap támogatásának köszönhetõen.
Részletek: Az érzelmi intelligencia fejlesztése egy olyan – korábban is jelen lévõ – pedagógiai, nevelési célt helyez újra elõtérbe, amely a személyiségfejlesztésre összpontosít. A képzés célja, hogy amikor tanítványainkkal kapcsolatba lépünk, ne csak ismereteket közöljünk velük, ne csak a megismerõ képességeikre hassunk, hanem tegyük érzékelhetõvé jelenlétünket önfejlõdésük szélesebb rétegeiben is. Az érzelmi intelligencia legfontosabb eleme, a pedagógus nélkülözhetetlen munkaeszköze, az empátiás képesség. Az empátia teszi lehetõvé, hogy a tanár éljen az érzelmi befolyásolás lehetõségeivel, fejlessze a tanulók nonverbális közlésmódjait. Empátia útján jut kifejezésre kapcsolatunk minõsége tanítványainkkal. E kapcsolat élményszínezetének felfogása, a válaszreakció megfejtése metakommunikatív érzékenységet feltételez. Ha a tanár nem tud „olvasni” diákja mimikájából, hangjának jellegzetes változásaiból, vagy félreértelmezi e jelzéseket, a kapcsolatba zavar, feszültség keletkezhet. Gyakran elõfordul, hogy a diák mimikájából a tanár téves következtetést von le vagy ellenséges szándékot vél felfedezni! A diákoknak is ismerniük kellene a tanári kifejezésmód kódjait, mert a gyerekek többsége arról panaszkodik, hogy felelés közben semmit sem tud a tanár rezzenéstelen arcáról leolvasni. Ez különösen a szorongó diáknak jelent gondot! Az osztályfõnöki órákon, de a tanórákon is van lehetõség arra, hogy játékosan, a humor eszközeivel is élve némi jártasságot szerezzünk a rejtett közlésekben. A tanár-diák játszmák leépítésének módja az õszinte, hiteles kommunikáció: azt mondjuk, amit gondolunk, szavaink és tetteink, szóbeli és metakommunikatív közléseink között összhang van, képesek vagyunk az emberi melegségre és együttérzésre. Nem félünk az önfeltárástól, nem akarunk más érzelmet mutatni, mint ami bennünk van. Ha valaki el tudja fogadni saját érzéseit, akkor másokkal is képes kapcsolatba lépni. Az önelfogadás, az empátia elvezet a toleranciához, az erõszakmentes kommunikációhoz. Jóllehet minden tantárgyban megvalósuló pedagógiának van személyiségformálásra vonatkozó következménye, ám ez gyakran szûk perspektívában valósul meg, mely a teljesítmény elérésére, értékelésére, ellenõrzésére összpontosít, ugyanakkor ehhez képest neveltjeinknek tágabb horizontra lenne szükségük a hagyományos iskolai környezetben is. E képzés során lehetõség nyilik a pedagógusoknak megtapasztalni, gyakorolni és majd gyakorlatba ültetni lépésrõl lépésre az érzelmi intelligencia valamennyi elemét. Képzés tematikája Érzelmi intelligencia • Az érzelmek és szükségletek tudatosítása: az önismeret és az önértékelés (az énfogalom és az énkép) jellemzése • Az érzelmek szabályozása: önkontroll, önszabályozás • A célkitûzések, a kitartás és az akarat fejlesztése • Az empátia fejlõdése és fejlesztése • Társas kapcsolatok, társas viselkedés és társas készségek Képzés idõtartama 20 óra Péntek 14,00 – 16,30 Érzelmi intelligencia avagy a sziv szava 16,30 – 17,00 Kávészünet 17,00 – 19,00 Az érzelmek és szükségletek tudatosítása: az önismeret és az önértékelés (az énfogalom és az énkép) jellemzése Szombat 9,00 – 11,00 Az érzelmek szabályozása: önkontroll, önszabályozás 11,00 – 11,15 Kávészünet 11,15 – 13,30 Gyakorlatok Ebéd 14,30 – 16,30 A célkitűzések, a kitartás és az akarat fejlesztése 16,30 – 17,00 Kávészünet 17,00 – 19,30 Az empátia fejlõdése és fejlesztése Vasárnap 9,00 – 11,00 Társas kapcsolatok, társas viselkedés és társas készségek 11,00 – 11,15 Kávészünet 11,15 – 13,30 Gyakorlatok Idõnként bonyolultabb érzelmi állapotaink tartósan fennmaradnak. A megoldatlan helyzetek, szorongások, magunkkal cipelt stresszek elemészthetik pszichés energiáinkat, neurotikus vagy pszichoszomatikus tünetképződéshez is vezethetnek. Ha egy érzelem túl erős, megzavarhatja viselkedésünket vagy gondolkodásunkat. Teljesítményünket a közepes erősségű érzelmek segítik a legoptimálisabban. Az iskolai életben gyakoriak a stresszek, melyek veszélyeztetik pszichés állapotunkat. Ezek lehetnek a kiszámíthatatlan, megjósolhatatlan események, a bizonytalanság, a szőnyeg alá söpört konfliktusok, a tanár-diák kapcsolat feszültségei, az alul- vagy felülszervezettségből adódó problémák, az állandó túlterheltség stb. Ugyanarra az eseményre különböző módon reagálunk, kiborulunk, vagy hosszasan rágódunk a történteken. Az érzelmi intelligenciánk fejlesztése mint pedagógus és a a diákok érzelmi valamint társas kapcsolatainak fejlesztése elősegíti majd a hatékony kommunikációs stratégiák beépítéset személyünkbe és mindennapi életünkbe. Első lépés az érzelmi intelligenciánk sikeres fejlesztésében a fent leírt képzés megszervezése és minél több pedagógusnak lehetőséget nyújtani a résztvételre.
|